Veszprém

Veszprém egyházi öröksége oly gazdag, hogy annak megtekintésére és befogadására érdemes egy külön napot szentelni, módszeresen felépíteni utunk állomásait. Kezdjük felfedezésünket a várban!

Szent Mihály-székesegyház

A veszprémi óvárosban sétálva figyelmünket nem kerülheti el az a két, markánsan emelkedő torony, amely Magyarország egyik legrégibb székesegyházát hirdeti már messziről. Érdemes hát felmenni a várba, hogy közelebbről is megtekinthessük az egyházi építészet eme gyöngyszemét. A Gizella királyné alapította templomot Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelték. Az 1380-as veszprémi tűzvészt követően a székesegyházat gótikus stílusban építették újjá, majd a XVIII. század elején a templom barokk külsőt kapott. Stílusváltása azonban még itt sem ért véget, hiszen a XX. század elején neoromán stílusban épült újjá az épület feltételezett eredeti külsejének helyreállítását megcélozva. Ha tehetjük, üljünk be egy percre, s élvezzük onnan az épület belső szépségét, békéjét.

A székesegyház északi oldala mellett találjuk Veszprém talán legrégibb középkori épületét – a X–XI. századból –, ahol Szent Imre legendája szerint első királyunk fia szüzességi fogadalmát tette. A középkori oklevelekben többször említett kápolnát részben akkor bontották el, amikor a XVIII. században a székesegyházat észak felé bővítették. Itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet még Szent István király a bolgárok felett aratott győzelme emlékére a bizánci császártól kapott. Később Vetési Albert püspök a kápolnát felújíttatta, és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel benne, amelynek töredékei ma is láthatók. Vetésit a Szent György-kápolnában temették el, de sírját a XVIII. században barbár módon feldúlták.

Szaléziánum – Érsekségi Turisztikai központ

A székesegyházzal átellenben találjuk a XVIII. században, Padányi Bíró Márton püspök által építtetett Bíró-Giczey-ház, amely ma, megújult formájában, páratlan kezdeményezésként számos látnivalót, izgalmas és érdekes programot kínál a család apraja-nagyjának. A földszinten és a pincében látványműhelyek kápráztatják el az ide látogatókat, megismertetve őket a hegedűkészítéssel, a gyertyaöntéssel és az ostyasütéssel. Ezenkívül a vetítőteremben virtuális utazáson vehetünk részt, továbblépve felfedezhetjük a gyógynövények bámulatosan sokszínű világát. Ha pedig felsétálunk az emeletre vagy a tetőtérbe, művészeti és spirituális élményben lehet részünk: barokk falfestményekben gyönyörködhetünk, vagy megismerkedhetünk a liturgikus idővel és tárgyakkal, nem utolsó sorban pedig ízelítőt kaphatunk a Veszprémi Főegyházmegye eddig nem látott értékeiből.

Szentháromság-szobor

A várnegyed szívében, a Dubniczay-palota, a Szaléziánum, a székesegyház, a Gizella-kápolna és az Érseki Palota által körülölelt tér közepén tekintetünket az ég felé irányítja az arany díszítéstől csillogó Szentháromság-szobor, amelyet 1750-ben, Padányi Bíró Márton megrendelésére állítottak fel. Az akkori püspök saját családi címerének és védőszentjének, Szent Mártonnak is előkelő helyet juttatott a szobrok, domborművek között.

A kompozíciót Schmidt Ferenc szobrász-kőfaragó mester készítette. A szoborcsoport egyben a vár főterének névadója.

Gizella-kápolna

A tér túloldalán, az Érseki Palota árnyékában húzódik az a gyönyörű, XIII. század elejéről származó gótikus épület, amely egykor kétszintes palotakápolna – a feltételezések szerint püspöki vagy királyi magánkápolna – volt. Veszprém egyik legrégibb épülete ez a kápolna, amely nevét a hagyomány szerinti alapítójáról, Gizella királynéről kapta.

Érdemes rászánni néhány percet, és belülről is megtekinteni szépségét: boltozati zárókövei egyedülállók! Az alsó-kápolna északi falán pedig bizánci jegyeket viselő, apostolokat ábrázoló freskókat csodálhatunk meg, amelyek Magyarország legrégibb freskói közé tartoznak. A felső-kápolnából fennmaradt északi fal diadalívpillér-fejezeteiről tizenegy sárkányfigura tekint le ránk. Később, a XVIII. században, a püspöki (ma érseki) palota építésekor a kápolna alsó szintje újjáépült és barokk stílusú elemekkel gazdagodott.

Érseki Palota

Továbbhaladva Veszprém várának másik ékességével találkozunk – a késő barokk stílusban épült Érseki Palotával. Termeiben értékes festmények, műtárgyak kínálnak megannyi értékes látnivalót, amelyek közül külön említést érdemelnek a Johann I. Cymbal készítette freskók vagy az itáliai Giuseppe Orsatti gipszstukkói. Régi korok írásos emlékei után is kutathatunk itt, hiszen ebben a palotában működik a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, valamint a 65.000 kötetes könyvtárat is itt találjuk. Érdemes azonban előzetesen bejelentkezni, ha meg akarjuk csodálni az érsekség eme kincseit. Az Érseki Palota enteriőr kiállítása május 6-tól október 31-ig minden nap látogatható.

Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény

Még mindig a várban folytatva utunkat, értékes gyűjteményre lelhetünk, amely egyházi műkincseket, püspöki-főpapi hagyatékokat, királynéi adományokat őriz. A magyarországi egyházi kincstárak második leggazdagabb, körülbelül 7000 műtárgyból álló gyűjteménye, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény egyik legértékesebb műtárgya az az aranyszállal átszőtt, 1470/80-ban Velencében készült miseruha, amely eredetileg Vetési Albert püspök tulajdona volt. A Gyűjtemény a 16. századból Veronese és Andrea del Sarto műhelyének munkáit, a 15–20. századból osztrák–olasz–francia miseruhákat, gazdag faszobor- és metszetgyűjteményt, reneszánsz és barokk liturgikus ötvöstárgyakat őriz és a magyar koronázási palást 1867-ben készült másolatát. A Veszprémi Egyházmegye történetét, a veszprémi vár építészettörténetét, a román kori, gótikus, reneszánsz és a barokk veszprémi egyházi építészetet a Kőtár, Kőtöredékek a veszprémi várban című kiállítása reprezentálja. A Gyűjtemény emeleti előcsarnokában kvalitásos, jó technikával és anyaghasználattal kivitelezett barokk kori falrétegek kerültek elő a közelmúltban végzett falfestési feltáró munka eredményeként.

Szent György-kápolna

Az 1109‒1112 között írt Szent Imre-legenda emlékezik meg Szent Imre szüzességi fogadalmának helyszínéről. Középkori források szerint itt őrizték Szent György fejereklyéjét, amelyet Szent István 1016‒18 között, a bolgárok felett aratott győzelme emlékére, a bizánci császártól kapott. A román stílusú, 10‒11. századi eredetű kápolnát (rotundát) a székesegyház mellett tárták fel 1957-ben. A román kori, félköríves szentélyű körkápolnát a 13. században gótikus stílusban átalakították, ekkor nyerte el nyolcszögletű alakját. Az ásatások során találták meg Vetési Albert reneszánsz püspök sírját és vörösmárvány sírkőtöredékeit. Vetési 1473-ban újrafesttette a kápolnát és egy vörösmárvány gótikus oltárt állíttatott fel. A kápolna káptalanterem is volt, sőt, egy 1417-ben kiadott oklevél szerint püspököt is választottak itt.

Margit-romok

A várat a székesegyház és a Gizella-kápolna között húzódó lépcsősoronn elhagyva rátérünk a Séd kanyargós útvonalát követő sétányra a Veszprémvölgyben. Először a Benedek-hegyet érintjük, ahonnan kitekintve megpillanthatjuk a Szent Katalin-kolostor romjait, közismertebb nevén a Margit-romokat.

Az egykori templomot és kolostort Domonkos-rendi apácák számára építtette 1240. táján Bertalan püspök. IV. Béla királyunk lánya, Szent Margit kislánykorában hat évig nevelkedett itt. A kicsiny, egyhajós templom mellett néhány kiegészítő épület alapfalait is láthatjuk a házak között. A templom a kolostorral együtt a török hódításnak esett áldozatul. A romokat 1938-ban tárták fel, ma már csak az alapfalak és a templomfal egy része láthatók. A romokat ma már méltó környezetben tekinthetjük meg: a "Kolostorok és kertek a Veszprémi Vár tövében" projekt keretében rekonstruálták őket, előtte pedig kialakították a Margit-teret, amelyet egy szökőkút díszít, szimbolizálva a Séd-patak útvonalát.

Szabadon látogatható

Veszprémvölgyi Görög Apácakolostor és Jezsuita templom romjai

A patak szimbolikus vonulatai mentén továbbhaladva a sétányon, majd elhaladva az állatkert előtt, mintegy húsz perces – fél órás zarándoklat után érkezünk el a völgy másik kolostor ának romjaihoz.

Az apácakolostor alapítását Szent Istvánhoz kötik. Úgy tartják, a kolostorhoz közeli völgyben zajlott István és Koppány csatája is.

A kolostor görög nyelvű alapítólevelének átirata a Magyar Országos Levéltár legkorábbi eredeti dokumentuma!

Ma már vitatják görög mivoltát, és inkább Bajorországból, Gizella kíséretével érkezett benedekrendű apácáknak tulajdonítják a veszprémvölgyi kolostort.

A nőnevelés mellett a veszprémvölgyi apácák feladata volt, hogy az országban épülő templomokat egyházi ruhákkal, díszes terítőkkel, misemondó ruhákkal ellássa.

Feltehetőleg itt készült I. István koronázási palástja, amely később a magyar királyok koronázási palástja lett, s amelynek gazdag hímzésén maga a királyné is dolgozott! Hiteles másolatát utunk korábbi állomásán, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményben megtekinthettük fent a várban.

Szabadon látogatható.

Utunk végén a Séd-patak túloldalán kényelmesen visszasétálhatunk a várnegyed és az óváros irányába, s ha kedvünk még kitart, megállhatunk Veszprém más, nem kevésbé jelentős és híres látnivalóinál. Ha elfáradtunk, keressünk egy hangulatos szállást a közelben – ilyenből bőven akad a Veszprémvölgyben! –, és felfedező túránkat folytassuk másnap kipihenten, testben és lélekben megerősödve!